MŰSOR OKTÓBER 23-RA
2012
1.
„ … lényeges dolgokat emberek között soha nem a szavak, mindig csak a magatartás és a cselekedetek intéznek el.” – ez a gondolat szolgáljon mottóul a mai ünnepélyhez. Márai Sándor szavai ezek, aki végigélte azt a forradalmat, melyről ma megemlékezünk. Soha nem a szavak számítanak az emberek közötti kapcsolatokban, hanem a tettek, a cselekedetek. Kiállás a másikért, segítségnyújtás embertársainknak, figyelmesség a szeretett lény felé … mind-mind olyan cselekvés, amellyel közvetlen környezetünkre hatást tudunk gyakorolni, s ha ez az odafigyelés a másik emberre szélesebb körben is elterjed, akkor talán jobbá tehetjük a mai Magyarországot is.
2. Zene és tánc
Ákos: 1956
3.
„ Hétköznap és ünnep: kölcsönös megtermékenyítői egymásnak. Az egyik nemcsak mértéke a másiknak, de emelője is. Szürkesége a hétköznapoknak: talán legméltóbb színe az igazi áldozatnak. Az út pora a vándorok palástja. Isten a legszürkébbért adja majd a legszebb ünneplőt cserébe.” (Pilinszky János írása)
4. Zene: Zorán – Volt egy tánc
5.
A második világháború utolsó éveiben a németek ellen harcoló szövetségesek – angolok, amerikaiak, oroszok – megegyeztek a háború utáni Európa felosztásáról. Nyugat-Európa angol-amerikai, Kelet-Európa, így hazánk is, a Szovjetunió befolyása alá került.
6.
1945 áprilisában Magyarországon véget ért a háború. Az ország romokban hevert. A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek óriási erővel láttak hozzá a haza újjáépítéséhez. Az országot szovjet csapatok szállták meg, akik függetlenséget, szabadságot, jólétet hirdettek, de valójában zsarnokság nyomorította az embereket.
7.
Tüzet sem raktak s kigyúltak a lángok.
Szemek szikráztak, fölizzott a szív.
Testvér lett az is, kit először láttál,
s megittasultál, hogy a HAZA hív.
Különös ősz volt. Íze lett a szónak,
a kézfogásnak újra ereje.
Fájó gerinced gyógyította gyorsan
a friss szabadság édes melege.
Tegnapi őrződ ma "bajtárs"-nak hívtad.
Már nem riasztott az egyenruha,
de nem hitted, hogy bajban lesz majd társad,
hisz ily` tiszta még nem voltál soha.
(Bartal Klári: 1956)
8.
Hazánk vezetője Rákosi Mátyás lett, aki igazi zsarnok módjára vezette az országot. Aki más véleményen volt börtönbe, átnevelő táborba került, vagy kivégezték. Megszüntette a többpártrendszert, csak a kommunista párt működhetett. Az összes újságot, könyvet, filmet szigorú cenzorok vizsgálták. Tilos volt engedély nélkül külföldre utazni. A falusi emberektől elvették terményeiket, állataikat.
9.
Zene: Fohász Magyarországért
Kaszás Attila: Szabadságdal (Ó, Atyám!)
10.
Az országban nőttön-nőtt a feszültség. Az értelmiségiek, a diákok Nagy Imre politikust támogatták. Miniszterelnök is lett, de egy év múlva leváltották, mert túlságosan demokratikus elveket vallott, s a független, szabad Magyarország kikiáltására törekedett. Az emberek eleinte titokban, majd egyre erősebben követelték vissza Nagy Imre miniszterelnökségét.
(A szöveg alatt Presser Gábor: Szabadságdal című zenéje szól.)
11.
1956-ban
mindnyájan egyek voltunk abban,
hogy rabláncunkat nem hordjuk tovább,
s a megszállók és bábjaik hadát
elűzni innen van elég erőnk..
és lesz még boldog, szép magyar jövőnk.
12.
1956-ban
együtt voltunk, a kar, a karban
és együtt mondtuk eskünk szövegét,
hogy szabadságért harcol most a nép,
és jaj annak, ki fegyvert fogva ránk,
elnyomná ismét szent magyar hazánk!
13.
1956-ban
a Himnusz szállt a harci zajban
és véráztatta barikádokon,
a Nemzeti dal szólt az ajkakon...
hogy Talpra magyar! szentül esküszünk:
mi rabok többé soha nem leszünk!
(Weiner Albert: 1956-ban...)
14.
A tüntetéshez csatlakoztak a munkások is, a tömeg egyre nőtt. A tüntetők menete a Bem-szoborhoz, majd onnan a Parlamenthez ment. A 100-150 ezresre növekedett tömeg a rádió székházához vonult, melynek lefoglalása után beolvasták a 9 pontból álló követeléseket. A Dózsa György úton álló hatalmas Sztálin szobrot ledöntötték.
15.
Nem sokkal ezután dördültek el az első lövések, majd szovjet csapatok érkeztek Budapestre és felvették a harcot a felkelőkkel. Több vidéki városban is tüntetések, fegyveres összecsapások, ÁHV sortüzek voltak. Megjelent az Igazság, az első független napilap.
16.
1956-ban,
elmondtuk versben, zengtük dalban,
hogy bús tegnapra víg holnap köszönt.
Mert nem kívánunk újabb vérözönt,
hisz elhullott már annyi jó magyar,
s a nép most békét, megnyugvást akar.
1956-ban,
az októberi nagy viharban
már verve volt a Vörös Góliát,
s a szabad világ bennünket csodált.
De Szuez miatt magunkra hagyott,
s az orosz ismét orvul ránk csapott.
17.
1956. november 1-jén, csütörtökön délelőtt az ország miniszterelnöke, Nagy Imre magához kéreti a szovjet nagykövetet és közli vele: Magyarország szabad, független, semleges ország, s megállapodnak abban, hogy a szovjet csapatok kivonulnak az ország területéről.
18.
Zene: Ruszki Iván
19.
Gyermekként az 56 ősze megcsapott:
októberi viharban tankok, és katonák,
kamaszok fegyverrel, és lehulló csillagok.
Emlékeimben élnek, lőporfüst kavarog.
20.
Nemzeti zászlók alatt, imádság, fohász,
Szózat a néphez himnuszt énekelve
együtt dobban szívünk, most is kiver a láz,
mert végigsöpörtek sortüzek gyász, gyász.
21.
Gyermekkoromban megcsapott a halál szele.
Véres volt a föld, az őszi fák levele.
November, arcomra egy könnycsepp ráfagyott.
Halottak, virágok, véres krizantémok.
(Kovács István József: Sortüzek)
22.
Nagy Imre, az ország miniszterelnöke, Maléter Pál, a honvédelmi miniszter nem tudhatták, hogy árulás készül a háttérben. A Szovjetunió ellenkormányt hozott létre Kádár János vezetésével, aki november 4-én visszahívta a szovjet csapatokat az országba, s a fegyveres harc folytatódik. Nagy Imrét és a hozzá hű minisztereket letartóztatják, börtönbe vetik, majd 1958-ban koholt vádak alapján kivégzik. Az iszonyú megtorlás elől sokan a nyitott határon keresztül külföldre menekültek.
23.
Sokan eltűntek. Volt, ki messze szökve
cipelte sebét s még ma is zokog.
Volt, aki vallott sosem ismert bűnről
és elszenvedte, mit érte kapott.
24.
Sortűz is dördült. Az volt szerencsésebb,
kit nem lengetett magasan a szél.
Az eltaposott nemzet fájdalmáról
szavak helyett sok sírgödör mesél.
Iszonyú évek dermedt, hideg csendjén
átizzik mégis örökre a láng.
Az az október minden őrizőnek
a ki nem hunyó, égő lármafánk.
(Bartal Klári: 1956)
25.
1956-ban,
a nemzetmentő szörnyű harcban
a halál könnyen, gyorsan aratott.
A hősként elhullt több ezer halott
még évtizedek múltán is perel,
mert halálukért senki sem felel.
26.
1956-ban
legázoltan is hittünk abban,
hogy annyi vér és szenvedés után,
egy eljövendő jobb kor hajnalán
a szent szabadság napja felragyog,
s a kereszt, legyőz mindencsillagot!
(Weiner Albert)
(gyertya, nemzeti színű szalag)
27.
Énekszóló: Ha én rózsa volnék … 1.-2. versszak
28.
Gyújtsunk gyertyát,
hogy éledjen a fény!
Ébredjen szívünkben
újra a remény,
hogy kik haltak,
hulltak a sortüzek előtt
nem haltak hiába!
Porukból nő a szabadság virága.
29.
Gyújtsunk gyertyát,
mert gyarló világunk
tál lencséért felejt!
És könnyen megbocsátunk
az álszent, hazug
hazaárulóknak,
hamis módon
hatalmat bitorlóknak.
(Magyar Ari: Gyújtsunk gyertyát!)
30.
Angyal, vidd meg a hírt az égből,
mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– a gyermek, a szamár, s a pásztor –
az alomban, a jászol mellett,
ha az Élet elevent ellett.
A csodát most is ők vigyázzák,
leheletükkel állnak strázsát,
mert csillag ég, hasad a hajnal.
Mondd meg nekik, – mennyből az angyal.
(Márai Sándor: Mennyből az angyal)
31.
Camus, a híres francia író így értékelte a magyar nép küzdelmét.
(közösen)
„ A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon.”
32.
Zene: Csézy - Ez a föld, ez az otthonunk